A 3G hálózat lekapcsolása már megint az emberek leselejtezésének az eszköze. Ha nem vagy képes váltani 3G-ről 4G-re, viszlát mobiltelefon, nem leszelel elérhető úton-útfélen, nem lesz magaddal hordozható mobiltelefonod. Tehát romlanak a túlélési esélyeid a kommunikációs társadalomban. Ugyanúgy, mint annak idején a "nagymamatelefon", ez az intézkedés is egyfajta kihagyás a kommunikációból, tehát kirekesztés. Szerencsére mindezt meg tudják úgy oldani, mintha pusztán az anyagiakon múlna az egész. Hiszen az állam támogatja 20, majd később 40 ezer forinttal a régi készülékek "leadását"... Amit elfelejtettek közölni, hogy a cserébe kapható 4G-s készülékek viszont 120 ezernél kezdődnek, akár a Yettelnél, akár a T-Home-nál, a Vodafone-t már meg sem néztem... Természetesen állami támogatásként tüntetik fel, hogy már megint belerúgtak a szegény emberbe, de akkorát, hogy lehetőleg fel sem tudjon már állni utána... megint lesz egy pár ember, aki beadja a kulcsot...

Hiszen a 120+ ezer forintos készülékáron felül ott van még az a "csak párezer" forintos havi előfizetés, amit az így is nehezen élő, leszakadó szegény már nem fog tudni megfizetni. Vagy ha igen, eladósítják... Mint az egész társadalmat... Érdekes módon az ilyen-olyan előfizetésekkel, tarifákkal és egyebekkel eladósított társadalomban az számít hősnek, aki ilyen-olyan ügyletekből valahogy előteremti a 10000 forintos tartozását, ekkor újabb telefont sóznak rá, hogy hónapok múlva megint eladósítsa magát, a szolgáltató kedvéért, és újból valami kétes ügyletből előkeríti a pénzt, mielőtt "átadják az ügyet a behajtónak"... A rendszer ezeket az ügyfeleket szereti (A/1-es ügyfél!), és ügyet sem vet a bérből és fizetésből hónapról hónapra élő bérrabszolgákra, akik éppen 3G-ről váltanának 4G-re, nekik az ilyen ügyfél "nem pálya", lekezelően, lenézően tárgyalnak vele, lehetőleg még le is húzzák, át is verik, ahol csak érik... A rendszer hőse az a szélhámos (vagy rabló, vagy gyilkos), aki időről időre hatalmas adósságot halmoz fel, és ha a rendszer kéri a járandósságát, újra "szerez" valahonnan pénzt, mondjuk "örököl"...

Az a vicces az egészben, hogy kb. én is pont eddig terveztem az egyesületi munkámat, és eddig is tartott. Mondhatnám, hogy meg volt koreografálva az egész. Maradhattam volna, ha tényleg működne valami érdekvédelem az érdekvédelmi egyesületen belül, de ez persze nincs így. Akárhány érdekvédelmi egyesület alakult, a pszichiátria ha nem tudta eltaposni, a "pártfogásába vette", a "hatókörébe vonta", így az érdekvédelmi egyesületek mindent csinálnak, csak valódi érdekvédelmet nem. Hozhatnék példákat, pl. Pszichiátriai Érdekvédelmi fórum, de minek?

Tényleg szükség lenne valódi érdekvédelemre, pl. olyanra, amit én csinálok a blogon, de a pszichiátria az ilyesmit megpróbálja csírájában elfojtani, izolálni, jogilag és mindenféleképpen ellehetetleníteni... Néha komolyan elgondolkodom, vajon ki áll a hackertámadások mögött? Kinek állhat az érdekében, hogy egy ilyen oldalt ellehetetlenítsen, megsemmisítsen? Nincs már olyan válfaja lassan a hackertámadásoknak, amiről ne szereztem volna az utóbbi időben tudomást, mégpedig gyakorlati példák alapján. Érdekes, a többi Mad In ... oldalról nem tudok, hogy hackertámadások érnék, ráadásul egy egyszerű, könnyen sebezhető WordPress-en futnak, az enyémet rendszeresen. Magyarországon különösen divat a megfigyelés, hackelés, trollkodás, gangstalking.

Egy ország, ami ebben a technológiai tobzódásban és bűnelkövetésben éli ki magát, eléggé kiállítja a saját bizonyítványát magáról. Majmolja a nyugatot, de a keleties rendszerét védené körömszakadtáig, az ostoba trollok és hackerek világa ez, akik csak technikailag képzettek. Nincs rálátásuk arra, de még élettapasztalatuk se nagyon, hogy ordas rendszereket támogatnak technikailag, vagy csak jól meg vannak fizetve, és nem igazán a szellemi terepük a moralizálgatás. Itt a sztár bűnöző a nagymama, és a "jaj, az unokám számtechversenyt nyert" mentalitás.

Hogy az unokából egy ordas nagy hacker lesz, vagy bunkó troll, nem számít. Az erkölcsi, morális, bölcsészeti nevelés nulla vagy mínusz, csak a telefonja legyen 5G-s, és tudjon hackerkedni, ez jelenti Magyarországon az "informatikus unoká"-t. Vagy lehet egyéb maffiatag, és erőszakkal pótolja a szaktudást, amit informatikából nem sikerült megszereznie. Ezek a jövő büszkeségei, a "számtechverseny nyert" nagymenők, méltán büszke rájuk a Fidesz! A pártközpontban úgyse értenek szart se az ilyesmihez. És akkor megint ott tartunk az informatikusokkal, mint az orvosokkal, hogy szarásig fizetjük őket, és moralitás nélküli bűnözők és gyilkosok világát teremtjük meg. Magyarország már a megvalósult cyberpunk hazája, legalábbis ami az orvosmaffiát és a kiberbűnözést illeti. Gratula.

Aztán felrémik előttem az aranykor... Azok az idők, amikor még saját szerverem volt... Bár már az is visszalépés volt valamihez képest, fogadjuk mégis most el aranykornak... Aztán egyszer csak elkezdte a bizonyos körök érdekeit sérteni, és elkezdték támadni... Nem gyenge DDoS (túlterheléses), SQL-injekciós, és mindenféle hackertámadások célpontja lettem... Végül, úgy gondolom, feltörték az egész szervert, és tönkretették az SD kártyát, a rajta tárolt adatokkal együtt... Akkor lett vége az aranykornak... Pár hónap eltetltével megpróbáltam újra életre kelteni a szervert, mindezidáig nem jártam szerencsével... Annyi teendő van egy ilyen szerverrel, és már az elindulás is képtelenségnek tűnik... Hiába másolom be a neten fellelhető tutorialokat, az egész meg se moccan... Végül már arra kezdtem gyanakodni, hogy az egész ip cím maga van blokkolva valahogy, ami a sajátom (vagyis bérlem), hogy ne lehessen újra saját szerverem. Végülis programtervező informatikus szakra fogok járni, talán összeakadok valakivel, aki tud segíteni, vagy megvilágosodom valahogy... Amúgy már rájöttem, ha el is készül a szerver, komoly dolgokat már nem tárolhatok rajta, a sok "jóakaróm" miatt... Legjobb lenne felmondani a bérletet, és visszaadni a routert, néha azt gondolom...

A mentális betegek többnyire érzékeny lelki alkatúak. A pszichiáterek pedig mind szociopaták vagy pszichopaták, szinte semmilyen lelki működés nem figyelhető meg náluk. Így fordulhat elő, hogy egy csomó lelki hulla zombisít és élőhalottá tesz érzékenyebbeket. Tiszta nekromancia. Mert, ugye eddig csak a "betegek" lelki alkatát vizsgálták, a rájuk telepedő "ellátórendszer" valahogy kiesett a figyelem fókuszából. Hát, én vizsgálnám. Összességében elmondható, hogy haszonleső, hatalommániás emberek, akiket a közelébe sem engednék érzékeny lelki alkatúaknak. Összességében elmondható, hogy jóval több kárt csinálnak, mint hasznot, nekem is rengeteget ártottak már az idők folyamán az életpályám során. Viszont, ha azt vesszük, hogy az állami egészségügy csak egy megdöglesztő szisztéma, akkor nem kell csodálkozni, hogy ki akartak nyírni. Mindössze annyi történt, hogy a pszichiátria már korábban vált "halálgyár"-rá, mint az állami egészségügy többi része. Ugyanúgy érvényes itt is, ha életben akarsz maradni, a fizetős egészségügyet kell választanod, különben fennáll a veszélye, hogy rövid úton eltesznek láb alól. A legjobb tanács a "megelőzés", ne légy soha beteg, mert különben csúnyán meg fogod bánni. Szendi Gábor írja valahol, hogy az egészségügyben a halálesetek nagy százalékáért az orvosi műhibák a felelősek. Egyébként az sem garancia az életedre, ha fizetsz, mert sok a sarlatán is.

Végülis a munkakörülmények arra kényszerítettek, hogy felmondjak az irodában. Most mehetek át megint egy másik céghez, elölről kezdeni mindent a termelésben. 9,5 év semmivé lett egyetlen tollvonással. Vagy kettővel. Olyan mindegy már. Az újságíró diplomám ott van a hátam mögötti íróasztalon. Ezt legalább megszerezhettem a volt munkahelyemen. Igaz, nem nagyon támogatták, de nem is akadályozták különösebben. Az az álmom, hogy filmnoir-szerű újságíró-nyomozó leszek, szertefoszlani látszik a várost felfaló szenny és korrupció útvesztőjében. Erre még gondolni sem lehet. Beállok megint a termelésbe, egy nyomdában, ahol mások hazugságait nyomtatják. Újságíróként is csak újságkihordóságig vittem. De még csak ki sem fizettek. Örülhetek, hogy nem kaptak el valamelyik utcasarkon 1-2 rosszul kézbesített napilap miatt. Mit is tehetnék? Élem addig a mindennapi életemet, tengek-lengek két munkahely között, meglehet örökre... Ezek mindennapi életem szép kilátásai a jövőre nézve... "Éltem, és ebbe más is belehalt már..." - írta a költő.